A Főnix Könyvműhely által kiadott köteteket már könyvmolyságom kezdete óta figyelemmel követem, ugyanis sok olyan történetet jelentettek meg, ami az érdeklődési körömhöz kapcsolódik. Időközben a kiadó által meghirdetett Olvasni jó! országos levelező verseny feladatlapjainak készítésében is segédkezem, így a Hollóvérrel egy ilyen munkának köszönhetően ismerkedhettem meg. Korábban Hívószó címmel volt megtalálható a kínálatban, azonban egy kiadói stílusváltás, valamint alkategóriák létrehozása miatt új köntösben is csodálhatjuk a magyar író, Peter Sanawad művét. Az új borító szerintem fantasztikus lett, a megannyi apró részletével együtt tökéletesen szimbolizálja a könyv történetének egyes fő elemeit. A Prológusnál elhivatottan dolgozunk azon, hogy különböző témák mellett tudjunk nektek új könyveket bemutatni, így a Főnix kiadói hét sem maradhatott el, ennek keretein belül olvashatjátok a továbbiakban az értékelésem.
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 324
Eredeti ár: 3280 Ft
Fülszöveg: Egy párhuzamos világban különös kalandok révén forr egybe Magyarország, Lengyelország és az orosz föld sorsa. Ismert történelmi alakok, kitalált személyek, önmaguktól mozgó vasharcosok és félelmetes mechanikus gépek jelennek meg, de nem hiányoznak a sötét varázslatok sem. Mindezekkel együtt egy másik korszak gonosz varázslata is átszűrődik az évszázadokon, hogy három bőrkötéses kódex segítségével kiirtson e földről minden jó szándékot, becsületet és szerelmet, majd a legtöbbet kérje a Hollóvér fiatal hősnőjétől, az általa nyújtott sötét hatalomért cserébe.
Vajon ráébred Hunyadi Regina, a nemes Hunyadi-ház legutolsó sarja, hogy mit kell a korlátlan hatalomért feláldoznia?
És ha ráébred, képes lesz-e szembeszállni önnön mágikus erejének forrásával?
Vajon ráébred Hunyadi Regina, a nemes Hunyadi-ház legutolsó sarja, hogy mit kell a korlátlan hatalomért feláldoznia?
És ha ráébred, képes lesz-e szembeszállni önnön mágikus erejének forrásával?
Alternatív történelem lévén vissza kell egy kicsit utaznunk az időben, méghozzá a 18. századig. Hunyadi Regina, nevéhez méltóan a Hunyadi-ház legutolsó leszármazottjaként jár be egy nagyobb utat a fikcióval tarkított lapok között. Egy véletlen eseménysorozat kimenetele következtében Regina egy jószívű, Kempelen Farkas névre hallgató feltaláló "útjába kerül". Innentől kezdve szálaik összeköttettek, különböző hatalmi játszmák mentén egymás támogatására hagyatkozva próbálják a legtöbbet kihozni a cselszövők játéka mellett. Különös varázslatok, szerkezetek és hatalmi játszmák. Ezek azok, amik leginkább jellemezni tudnánk ezt a steampunk történetet. Ahogy egyre inkább haladunk előre ebben, Regina jelentősége is úgy növekszik. Hamarosan rá kell ébrednie, hogy sokkal több múlik rajta, és nem csak a szerencséjére kell hagyatkoznia.
Megmondom őszintén, hogy a történelmi téma áll tőlem a lehető legtávolabb. Annyira rossz élmények kötnek a tanulásához, hogy egyszerűen védekező mechanizmusként teljesen elszeparáltam tőle magam, és ha lehetőségem adódik választani, akkor már a történelem szócskát meglátva is elkezdek menekülni. Jelen esetben, még ha csak alternatívan is, de szintén jelen van az átitatottság. A kifejezések, helyszínek, történések mind-mind erre utalnak, így egy kicsit nehéz volt ezen túllendülnöm. Közben pedig érdekes módon olyan gyorsan haladtam előre az olvasása során, hogy nem is tudom, hová tegyem ezt a kettősséget. Talán a fikciós elemek, a steampunkos "levegő", különös mágia volt az, ami ezt a könnyedséget okozta számomra.
Történelem ide vagy oda, a steampunkért persze teljes mértékben odavagyok, így ha alaposan kidolgozott elemekkel dolgozik egy történet, akkor engem kenyérre lehet kenni. Szerencsére itt sem kellett nélkülöznöm a gépek zörejeit, még ha nem is akkora mértékben, mint amennyit kicsi szívem elvárt volna. Van különleges sereg, sakkozógép, és a steampunkoktól elvárt lelkek, különleges mágia sem maradhat el. Utóbbiak közül az ellenség oldala felől megnyilvánuló gonoszabb mágiák, rontások voltak azok, amik aztán érdekesebbé varázsolták az alap eseményeket. Ami miatt talán kevesebbnek érzem ezt, annak az lehet az oka, hogy bár már a cselekményszálak kibontakozásának elején is el-el csepegtet néhány ilyen mágiával átszőtt jelenetet az író, a valódi kibontakozásra csak a vége felé kerül sor.
A felvonultatott karakterek közül több érdekes személyiség is megmutatta önmagát. Ilyen nagy léptékben átfogott sztoriban nem is annyira meglepő, hogy a kapcsolati hálózatok nem csak kisebb szinteken bontakoznak ki. Regina karakterfejlődése adta meg az egész könyvnek azt az ívet, amit szerintem alapvetően is képviselni szeretett volna. Mondhatnánk úgy is, hogy Regina a könyv gerincét adta, vagy Regina gerince volt a könyv fő íve. Mindenesetre nekem a legnagyobb pozitívumot az ő jellemének fejlődése adta. Kiindulásként egy két ballábas kislányként ismerhetjük meg, a végére pedig egy igazi nővé érik meg. Természetesen az utóbbi nem zárja ki azt, hogy hű maradjon eredeti valójához, és közben meg kifinomultabban, hozzáértőbben, tapasztaltabban álljon hozzá a világhoz.
Összességében egy szépen megírt, magát olvastató történetként tekintek rá, aminél kicsit azt érzem, hogy nem tudta rendesen belőni, hogy melyik korosztálynak is szánja ezt. Némely elemek inkább már fiatal felnőtt kortól értékelhetőek, némelyek meg nincsenek olyan szinten kidolgozva. Azok, akik nálam jobban szeretik a régmúltban játszódó, történelmi érintettséggel rendelkező sztorikat, valószínűleg jobban tudják majd értékelni az egyes kapcsolódási pontokat, mint én. Az egyik legnagyobb erőssége a kötetnek a benne található szereplők, akik közül biztosan mindenki talál olyat, akivel szimpatizálni fog. Valamint ahogy fentebb is említettem a karakterfejlődéseket öröm volt figyelemmel követni. Úgy szárnyalt, mint egy holló. Nem hiába a Hollóvér.
Megmondom őszintén, hogy a történelmi téma áll tőlem a lehető legtávolabb. Annyira rossz élmények kötnek a tanulásához, hogy egyszerűen védekező mechanizmusként teljesen elszeparáltam tőle magam, és ha lehetőségem adódik választani, akkor már a történelem szócskát meglátva is elkezdek menekülni. Jelen esetben, még ha csak alternatívan is, de szintén jelen van az átitatottság. A kifejezések, helyszínek, történések mind-mind erre utalnak, így egy kicsit nehéz volt ezen túllendülnöm. Közben pedig érdekes módon olyan gyorsan haladtam előre az olvasása során, hogy nem is tudom, hová tegyem ezt a kettősséget. Talán a fikciós elemek, a steampunkos "levegő", különös mágia volt az, ami ezt a könnyedséget okozta számomra.
Történelem ide vagy oda, a steampunkért persze teljes mértékben odavagyok, így ha alaposan kidolgozott elemekkel dolgozik egy történet, akkor engem kenyérre lehet kenni. Szerencsére itt sem kellett nélkülöznöm a gépek zörejeit, még ha nem is akkora mértékben, mint amennyit kicsi szívem elvárt volna. Van különleges sereg, sakkozógép, és a steampunkoktól elvárt lelkek, különleges mágia sem maradhat el. Utóbbiak közül az ellenség oldala felől megnyilvánuló gonoszabb mágiák, rontások voltak azok, amik aztán érdekesebbé varázsolták az alap eseményeket. Ami miatt talán kevesebbnek érzem ezt, annak az lehet az oka, hogy bár már a cselekményszálak kibontakozásának elején is el-el csepegtet néhány ilyen mágiával átszőtt jelenetet az író, a valódi kibontakozásra csak a vége felé kerül sor.
A felvonultatott karakterek közül több érdekes személyiség is megmutatta önmagát. Ilyen nagy léptékben átfogott sztoriban nem is annyira meglepő, hogy a kapcsolati hálózatok nem csak kisebb szinteken bontakoznak ki. Regina karakterfejlődése adta meg az egész könyvnek azt az ívet, amit szerintem alapvetően is képviselni szeretett volna. Mondhatnánk úgy is, hogy Regina a könyv gerincét adta, vagy Regina gerince volt a könyv fő íve. Mindenesetre nekem a legnagyobb pozitívumot az ő jellemének fejlődése adta. Kiindulásként egy két ballábas kislányként ismerhetjük meg, a végére pedig egy igazi nővé érik meg. Természetesen az utóbbi nem zárja ki azt, hogy hű maradjon eredeti valójához, és közben meg kifinomultabban, hozzáértőbben, tapasztaltabban álljon hozzá a világhoz.
Összességében egy szépen megírt, magát olvastató történetként tekintek rá, aminél kicsit azt érzem, hogy nem tudta rendesen belőni, hogy melyik korosztálynak is szánja ezt. Némely elemek inkább már fiatal felnőtt kortól értékelhetőek, némelyek meg nincsenek olyan szinten kidolgozva. Azok, akik nálam jobban szeretik a régmúltban játszódó, történelmi érintettséggel rendelkező sztorikat, valószínűleg jobban tudják majd értékelni az egyes kapcsolódási pontokat, mint én. Az egyik legnagyobb erőssége a kötetnek a benne található szereplők, akik közül biztosan mindenki talál olyat, akivel szimpatizálni fog. Valamint ahogy fentebb is említettem a karakterfejlődéseket öröm volt figyelemmel követni. Úgy szárnyalt, mint egy holló. Nem hiába a Hollóvér.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések