Prológus Dan Krokos hetének keretein belül írhatok rögtön az első rész értékelése után a másodikról, a Hamis valóságról. Már több tekintetben is kitárgyaltuk a hihetetlenül gyönyörű külsőt, amivel újbóli kiadással örvendeztetett meg minket a kiadó, és azt is leszögeztük, hogy a Hamis emlék méltón illeszkedik történetileg is ehhez. Mindezek után tekintve, hogy a trilógia egyik része sem több 300 oldalnál, átlagban 250 körül mozognak, nagyon hamar átrághatja magát rajta az ember. Ezt nagy részben megkönnyíti a mozgalmas események garmadája, plusz az a rengeteg megválaszolásra váró kérdés, amit az események folyása közben állít fel nekünk az író. Eddig csak fel-fel sejlett sci-fi mivolta a könyvnek, ebben a részben azért már jócskán belemerültünk a témába. És, hogy az a bizonyos Hamis valóság ígéretesebbnek bizonyult-e, mint korábbi társa? A továbbiakból kiderül.
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 256
Eredeti ár: 3280 Ft
Fülszöveg: Miranda semmi másra nem vágyik, csak normális életre. Eltökélte, hogy túllép származása szörnyű valóságán, miszerint ő csak egy klón, és megpróbálja felhőtlenül élvezni a közösen töltött időt barátjával, Peterrel és többi társával az iskolában. Ám hamarosan kénytelen ráébredni: „normális” élet nem létezik – legalábbis nem egy olyan lány számára, akit arra teremtettek, hogy eleven fegyver legyen. Amikor egyik csapattársa renegáttá lesz, az esemény olyan háborút indít el, amely az egész világot veszélybe sodorja, Miranda pedig a végső áldozat meghozatalára kényszerül, hogy megmenthesse a bolygó jövőjét.
Az eddig megismert világ szerencsére sokkal jobban kitágul, és megismerhetjük a háttérben munkálkodó "ellenséget" is, valamint az okokat, hogy mi miért történik. Azt kell, hogy mondjam, ezeknek megismerése mellett sikerült felülmúlnia magát, így a Hamis valóság ilyen tekintetben sokkal erősebbre sikeredett, mint elődje. Az előzőekben meglebegtetett szörnyetegek is színre lépnek, igen fontos szerepet kapva abban a bizonyos pusztításban, ami nem csak Mirandáék világára van veszéllyel. És igen, itt már kezd egyre jobban képbe lépni a köznapi értelemben vett sci-fi kifejezés. Mennyivel jobban működött így a világ, hogy végre összeállhatott minden egy képpé. A különböző kapcsolati hálózatok, egymást erősítő összefogások, összeesküdések is fontos szerepet játszanak innentől kezdve, az már más kérdés, hogy kiben érdemes megbízni ilyen helyzetben.
A történet elején csapatunk megpróbál új életet kezdeni, és beépülni a többi fiatal közé, így egy iskolában találhatjuk magunkat. Itt egy kicsit megijedtem, hogy teljesen más irányba halad majd a történet, és elklisésedik majd, mint ahogyan az sok regénynél szokott lenni a második részben. Megnyugtathatok mindenkit, szerencsére csak pár fejezeten keresztül kell ezt az érzést átélnünk, ugyanis hamarosan minden visszaáll a megszokott Krokos körforgásba. Árulás, rejtett személyiségek, halál. Minden mi szem-szájnak ingere, és amit már eddig is sejthettünk a levegőben, hogy nem fél az író meglépni. A világ kitágulásával megtapasztalhatjuk, hogy a szerepeltetett karakterek hogyan működnek kisebb blokkokban, esetleg önállóan. Ezzel egy kicsit más aspektusban megmutatva őket. A felvonultatott kegyetlen szörnyek, a szemnélküliek olyan teremtmények, melyek nagy mértékű pusztítást okozva rengeteg fejtörést okoznak a világban. Ne csodálkozzunk, ha gyakran megfordulhat főszereplőnk fejében, hogy a valóság rosszabb, mint az előzőekben ismert hamis emlékek. Vajon nem lenne egyszerűbb mindent elfelejtve újrakezdeni az egészet?
A végkifejlet jelen esetben talán brutálisabbra sikeredett, mint a Hamis emlékeknél. A legjobb az egészben, hogy Dan olyan világot alkotott, ahol bármit megtehet úgy, hogy mellette bármikor egy csavarral visszacsinálhatja az egészet. Talán rosszul fogalmazok, hiszen nem csak megteheti, hanem meg is teszi, mindezzel úgy alakítva a szálakat, hogy szinte lehetetlen nem azonnal a végére járni a dolgoknak. Ilyen szempontból roppant módon izgalmassá lehet tenni a történet végét, nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy oldja majd meg az író a lezárást. Van egy olyan érzésem, hogy nem a megszokott értelemben vett happy end lesz majd az ami vár ránk és a szereplőkre.
A szereplők végre megértek arra, hogy rendesen koncentrálhassunk rájuk is a rettentő sok izgalom, pörgős események mellett. Miranda továbbra is brutálisan erős karakter, minden tekintetben. Végre egy olyan karakter, aki nem szenved minden előtte álló eseménytől, meglépi azt, amit meg kell lépnie, és nem játssza meg magát, hogy fogalma sincsen, milyen végkifejlet felé halad. A csapat többi tagja is igencsak kibontakozik, köztük még Noah volt az, akinek sikerült meglepnie. Az ő karakterében érzem még a legtöbb fejlődést amellett, hogy Dan nem kicsit fűszerezte meg karakterét egy bizonyos döntéssel, amiről nehéz úgy beszélni, hogy ne lőjük le a poént. Ezzel a szerelmi szálak is kicsit más megvilágításba kerültek. Ha már szerelmi szálak, akkor nem mehetek el mellette, hogy mennyire jól operál a történet ezzel is. Éppen veszélyben a világ, az univerzum, nem kezdünk felesleges szerelmi szenvedésekbe, éppen csak annyira szerepelteti magát, amennyire kell. Mindezt úgy, hogy a szereplők tudják, mi is az igazi, elsődleges feladatuk.
Abszolút jó példája ezzel a kötettel Dan Krokos, hogy egy sorozaton belül akkor is lehet fejlődést mutatni, ha már az előző rész is jól sikerült. Nem feltétlen kell a sikerhez mindenféle klisés momentumot felvonultatni, vagy amennyiben igen, akkor azt fogyaszthatóan, újdonságokkal megspékelve is lehet tálalni. A világ sokkal kegyetlenebb, mint azt képzelhettük volna, és ez a kegyetlenség nem csak a világot elárasztó különös lények jelenléte miatt adatott meg. Kérdés, hogy a Hamis valóságot mi következhet még a továbbiakban? A szereplők számára nem túl sok jóval kecsegtető Hamis jövő.
A történet elején csapatunk megpróbál új életet kezdeni, és beépülni a többi fiatal közé, így egy iskolában találhatjuk magunkat. Itt egy kicsit megijedtem, hogy teljesen más irányba halad majd a történet, és elklisésedik majd, mint ahogyan az sok regénynél szokott lenni a második részben. Megnyugtathatok mindenkit, szerencsére csak pár fejezeten keresztül kell ezt az érzést átélnünk, ugyanis hamarosan minden visszaáll a megszokott Krokos körforgásba. Árulás, rejtett személyiségek, halál. Minden mi szem-szájnak ingere, és amit már eddig is sejthettünk a levegőben, hogy nem fél az író meglépni. A világ kitágulásával megtapasztalhatjuk, hogy a szerepeltetett karakterek hogyan működnek kisebb blokkokban, esetleg önállóan. Ezzel egy kicsit más aspektusban megmutatva őket. A felvonultatott kegyetlen szörnyek, a szemnélküliek olyan teremtmények, melyek nagy mértékű pusztítást okozva rengeteg fejtörést okoznak a világban. Ne csodálkozzunk, ha gyakran megfordulhat főszereplőnk fejében, hogy a valóság rosszabb, mint az előzőekben ismert hamis emlékek. Vajon nem lenne egyszerűbb mindent elfelejtve újrakezdeni az egészet?
A végkifejlet jelen esetben talán brutálisabbra sikeredett, mint a Hamis emlékeknél. A legjobb az egészben, hogy Dan olyan világot alkotott, ahol bármit megtehet úgy, hogy mellette bármikor egy csavarral visszacsinálhatja az egészet. Talán rosszul fogalmazok, hiszen nem csak megteheti, hanem meg is teszi, mindezzel úgy alakítva a szálakat, hogy szinte lehetetlen nem azonnal a végére járni a dolgoknak. Ilyen szempontból roppant módon izgalmassá lehet tenni a történet végét, nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy oldja majd meg az író a lezárást. Van egy olyan érzésem, hogy nem a megszokott értelemben vett happy end lesz majd az ami vár ránk és a szereplőkre.
A szereplők végre megértek arra, hogy rendesen koncentrálhassunk rájuk is a rettentő sok izgalom, pörgős események mellett. Miranda továbbra is brutálisan erős karakter, minden tekintetben. Végre egy olyan karakter, aki nem szenved minden előtte álló eseménytől, meglépi azt, amit meg kell lépnie, és nem játssza meg magát, hogy fogalma sincsen, milyen végkifejlet felé halad. A csapat többi tagja is igencsak kibontakozik, köztük még Noah volt az, akinek sikerült meglepnie. Az ő karakterében érzem még a legtöbb fejlődést amellett, hogy Dan nem kicsit fűszerezte meg karakterét egy bizonyos döntéssel, amiről nehéz úgy beszélni, hogy ne lőjük le a poént. Ezzel a szerelmi szálak is kicsit más megvilágításba kerültek. Ha már szerelmi szálak, akkor nem mehetek el mellette, hogy mennyire jól operál a történet ezzel is. Éppen veszélyben a világ, az univerzum, nem kezdünk felesleges szerelmi szenvedésekbe, éppen csak annyira szerepelteti magát, amennyire kell. Mindezt úgy, hogy a szereplők tudják, mi is az igazi, elsődleges feladatuk.
Abszolút jó példája ezzel a kötettel Dan Krokos, hogy egy sorozaton belül akkor is lehet fejlődést mutatni, ha már az előző rész is jól sikerült. Nem feltétlen kell a sikerhez mindenféle klisés momentumot felvonultatni, vagy amennyiben igen, akkor azt fogyaszthatóan, újdonságokkal megspékelve is lehet tálalni. A világ sokkal kegyetlenebb, mint azt képzelhettük volna, és ez a kegyetlenség nem csak a világot elárasztó különös lények jelenléte miatt adatott meg. Kérdés, hogy a Hamis valóságot mi következhet még a továbbiakban? A szereplők számára nem túl sok jóval kecsegtető Hamis jövő.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések